Közszolgáltatás kötelező igénybevétele

A törvény ide vonatkozó paragrafusa viszont nem fogalmazott egyértelműen, mivel a kötelezés nem jelenik meg a mondatban:

„38. § (1) Az ingatlantulajdonos a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi.”.

A mai naptól hatályos 2013. évi CXXV. törvény „A Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minőségéről” módosította a Hulladéktörvényt: a 26.§(3)-e bevezeti az ingatlantulajdonos helyett az ingatlanhasználó fogalmát: „az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást kötelező jelleggel igénybe veszi és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésre áll.”

A Közszolgáltatói törvény a Ht 38.§(3) bekezdését az alábbi szövegezésre változtatta:

„38.§(3) A gazdálkodó szervezet ingatlan használó a közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja.”

A 2013. július 12-vel hatályba lépett törvénymódosítás már teljesen egyértelmű: kötelezően váltania kell a helyi közszolgáltatókra a települési hulladékaik tekintetében, azon gazdálkodó szervezeteknek is, amelyeknek a kommunális hulladékát más konténeres vállalkozások gyűjtötték be (akár lényegesen kedvezőbb anyagi feltételek mellett)!

A Hulladéktörvény 66. § (1) alapján a közszolgáltatónak átadott települési hulladékra a törvény 65. §-ban meghatározott un. hulladék nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki. Az ilyen típusú települési (kommunális jellegű) hulladék nyilvántartásáról és adatszolgáltatásáról a közszolgáltató köteles gondoskodni!

Ez a kötelező közszolgáltatói igénybevételi kötelezettség kizárólag csak a vegyesen gyűjtött hulladékokra vonatkozik, a szelektíven, szeparáltan gyűjtött hulladékfrakciók (pl. papír, fém, műanyag, üveg) esetében a vállalkozások egyéb módon is gondoskodhatnak a hulladékok megfelelő kezeléséről. A vállalkozások a Ht 39.§(3) alapján a következő (választható) módokon járhatnak el a hulladékok átadása tekintetében:

• hulladék hulladékkezelőnek történő átadásával,
• hulladék közvetítőnek történő átadásával,
• hulladék (be)gyűjtőnek történő átadása,
• hulladék közvetítőnek történő átadásával,
• hulladék közszolgáltatónak történő átadásával (ideértve a hulladék hulladékgyűjtő pontokon vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is),
• hulladék átvételi helyen ill. az átvételre kötelezettnek történő átadással (pl. a TMK beszerez a villamossági boltból 10 db új fénycsövet, ekkor a TMK-s alkalmazott a Keravill üzletében leadhat 10 db fénycsőhulladékot).

Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a törvény az ingatlantulajdonosnál keletkező biohulladékra (pl. fűvágási maradék, lomb nyesedék) vonatkozó előírások (saját telephelyen komposztálás vagy átadás a közszolgáltatónak), valamint a lomtalanítás igénybevételének lehetősége tekintetében nem tesz különbséget természetes személy és gazdálkodó szervezet között.

„34.§( 4) Ha az ingatlantulajdonos a biohulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik, a biohulladékot elkülönítetten gyűjti, és a közszolgáltatónak úgy adja át, hogy a biohulladék komposztálhatósága, illetve lebontása biztosítható legyen.” Amennyiben egy vállalkozás a fanyesedéket ill. a fűvágási maradékot a saját zöldterületén prizmában (kupacban) lerakja és ott a zöldhulladék elkomposztálódik, akkor a külön zöldhulladék gyűjtési kötelezettsége nem áll fenn.

Javasoljuk a Tisztelt Környezethasználóknak, hogy még a nyár folyamán szíveskedjenek a kommunális hulladékaikra vonatkozó elszállítási szerződéséket felülvizsgálni és a közszolgáltatóval leszerződni, mivel az ősz folyamán ez a terület a zöldhatósági ellenőrzések fő fókuszterülete lehet (a melléktermék bejelentésekkel együtt).

Vissza a hírek listájához